Babónk még nagyon apró, hogy megérezd, ennek ellenére sokat ficánkol, forgolódik, rugdos. Bőven van még helye, így akár még hetek is eltelhetnek, mielőtt megéreznéd őt. Ha nagyon odafigyelsz a tested változásaira és pocakodban apró buborékokat érzel, akkor már biztosan állítható, hogy megérezted őt. :)

Fejecskéje egyre arányosabb lesz a testével, beindul az emésztés. Légzőszervei folyamatosan fejlődnek, működésbe lép a hasnyálmirigy és az inzulin kiválasztása is. Egyre gyakrabban szopizza az ujjacskáit, sokat csuklik a lenyelt magzatvíz miatt. Csökkent az első trimeszter lezárulásával a fertőzések és a vetélés kockázata is.

Ha szeretnéd, lassan elkezdhetsz terhesnaplót vezetni. Leírhatod benne a tüneteket, az élményeket, fogalmazhatod ezt magadnak vagy a babád számára is későbbi emlékként. Számos sablon található már nem csak a könyvesboltok polcain, de az interneten is. Ha teljesen egyedire vágysz, akkor fogj egy üres noteszt, és dekoráld a magad ízlése szerint.

A második trimeszter kezdetén már fellélegezhetsz: az első ultrahangos vizsgálatokon túli megkönnyebbülés mellett enyhülnek a tünetek is, kevesebb az émelygés, hányinger, hányás, a rosszullétek száma minimalizálódik (többnyire). Ez a három hónap volt a legszebb, amit valaha átélhettem. Már tudtam, hogy minden rendben van, fejben is tudatosult bennem az "anyavagyok-érzés", de már könnyebben mozogtam, a rosszullétek eltűntek, helyette iszonyú büszkeség és "kismamavagyok-érzés" töltött el. Elkezdett látszani a pocakom, már egyre többen kérdezték meg, hogy vagyok, hogy érzem magam. Egyre cukibb ruháim lettek, igazi kismamaként éreztem magam. Folyamatosan olvastam a hétről-hétre rovatokat, izgatottan vártam a következő vizsgálatokat. Sokat kirándultunk, sétáltunk, utaztunk, hiszen ebben az időszakban semmi nem akadályozott a szabad mozgásban.

Mi a férjemmel nem voltunk és nem is vagyunk babonásak. Abban a pillanatban, hogy megtudtuk, egészséges a baba (ultrahang, labor, Down-tünetek kizárása), egyből elkezdtük tervezgetni, mit melyik hónapban szeretnék beszerezni a babakelengyéhez. Elsősorban semleges dolgok kerültek megvételre, közöttük is első helyen a kiságy szerepelt. A kelengyelista többi részét folyamatosan vásároltuk meg, amikor pedig már biztosan tudtuk a kisbabánk nemét, elkezdtük beszerezni a megfelelő ruhácskákat, kiegészítőket is.

Természetesen vannak, akik nem a folyamatos, apránkénti beszerzések hívei, ők lehet, hogy babonából vagy neveltetésből, elgondolásból az utolsó időszakra hagyják a nagybevásárlást. Fontos, hogy legyen kész tervünk, mire van feltétlenül szükségünk, mik azok, amiket még be kell szerezni, mi az, ami jó ha van, de nem szükséges. Ahány anya, annyi tapasztalat, fórumok, orvosok és védőnők is megosztott véleménnyel vannak a mérleg és a légzésfigyelő használatával kapcsolatban. Járjunk körül mindent alaposan, és ne féljünk családtagokat, barátokat bevonni a kelengye összeállításába, tapasztalatok megosztását kérve.

Hartmann Viki